Érzelmek vs. érvek – így bukta el a kommunikációs csatát a Tisza Párt az egészségügyi vitában

Mint ismert, hétfő este az ATV stúdiójában vitázott egymással Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára és Kulja András, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője. Kulja láthatóan nem tudott vitába szállni az egészségügyi államtitkárral, és nem a vita tartalmára, hanem a vitáról szóló kommunikáció átvételére fókuszált. Az EP-képviselő a vitában arrogáns közbeszólásokkal és ostoba megjegyzésekkel próbált dominálni, de az államtitkár tényeken alapuló érveivel nem tudott mit kezdeni. A vita tanulságairól Szabó László kommunikációs szakértővel beszélgettünk.

A vita kommunikációs stratégiái

Szabó szerint Kulja András kommunikációs stratégiája az emberek alapvető érzelmeire épült. Az egészségügyet az állam egyik legfontosabb területének nevezte, amely az élet védelméről, a gyógyításról és a hozzátartozók biztonságáról szól. Az EP-képviselő arra játszott rá, hogy Magyarországon minden szavazó számára az egészségügy az egyik legkritikusabb terület, hiszen egy olyan rendszer, amiben ha valami hiba történik, az emberek hajlamosak felnagyítani, mert egy rossz döntés akár az életükbe is kerülhet. Kulja András kommunikációs stratégiája ezekre az alapvető, primer érzelmekre játszott rá. Ez a stratégia az érzelmekre hat, ám Szabó László úgy véli, hiányzott belőle a tartalmi mélység. 

– fogalmazott a szakértő. Kulja András az érzelmekre épített, gyakran elcsukló hangon beszélt, és olyan témákat hozott fel, mint az elégtelen finanszírozás vagy a rossz munkakörülmények. Ez a kommunikáció őszintének tűnhet, és bizonyos szinten működőképes is, de önmagában nem elég. Ezzel szemben az államtitkár mögött egy strukturáltabb, adatokra és statisztikákra épülő kommunikáció állt. Szabó kiemelte, hogy az államtitkár olyan konkrétumokról beszélt, mint a kórházi rendszer átalakítása vagy a digitalizáció, amelyek tartalmi mondanivalót közvetítettek. Ez a kommunikáció tartalmi mondanivalóra épült, és láthatóan erősebb volt. „Ez a kommunikáció nem csupán érzelmekre hatott, hanem láthatóan egy átgondolt víziót támasztott alá” – mondta. A vita során az államtitkár kommunikációs eszközei – adatok, felmérések, konkrét példák – hatékonyan támasztották alá az érveit. Kulja András ezzel szemben nem tudott tartalmi mondanivalót felmutatni.

A demagógia és a valóság ütközése

Szabó szerint a vita során világossá vált, hogy a kommunikációs tehetség önmagában nem elegendő a politikai térben. Kulja András stratégiája – bár hatásosnak tűnhetett – szembesült a valóság korlátaival: az egészségügyben nem korlátlanok a források, az emberi tudás és a kapacitások. „Amikor konkrét kérdésekre kellett válaszolni – például hogy mire menne el az 500 milliárd forint [amit saját bevallása szerint az egészségügyre költene –, Kulja nem tudott tartalmi érvekkel előállni” – mutatott rá Szabó. Ez a hiányosság különösen szembetűnő volt, amikor az államtitkár konkrét adatokkal és tényekkel érvelt – tette hozzá. 

A szakértő úgy gondolja, a vita tanulsága, hogy a politikában a kommunikáció csak egy eszköz, nem pedig a cél.

– hangsúlyozta Szabó, utalva arra, hogy Kulja András eddig a közösségi médiában szerepelt, ahol nem kell közvetlen visszajelzésekre reagálni.

Fel kell venni a kesztyűt

Kulja András a vita előtt és után is agresszív, határozott kommunikációt folytatott – például szelfikkel és közösségimédia-posztokkal –, kontrasztban áll a vitában mutatott teljesítményével, ahol nem tudott válaszolni a konkrét kérdésekre. Ezzel kapcsolatban Szabó László elmondta:

Hozzátette: a mediatizált térben a kommunikációs stílus nem helyettesítheti a tartalmi felkészültséget. A szakértő szerint a vita megmutatta, hogy a politikai kommunikáció akkor sikeres, ha van mögötte valós tartalom. Az államtitkár felkészültsége és konkrét érvei erősebbnek bizonyultak, mint Kulja András érzelmekre alapozó stratégiája. Szabó hangsúlyozta, hogy a politikai vitákban a kompetencia és a felkészültség kulcsfontosságú, különösen akkor, ha egy influenszer-típusú politizálással áll szemben a hagyományos, tartalomorientált megközelítés. Hozzátette: a hétfői vita egyik legfontosabb tanulsága, hogy a jobboldalnak ki kell állni vitázni az ilyen témákban. „A politikában nem elég a stílus, a valóság mindig beköszön, és akkor tartalommal kell válaszolni” – összegezte Szabó László. A vita másik tanulsága, hogy a kommunikációs tehetség fontos, de csak akkor érhet el tartós sikert, ha mögötte valódi elképzelések és érvek állnak. Az államtitkár felkészült, kompetens volt, és tudta, mit akar mondani. Ez a hozzáállás nemcsak az egészségügyre, hanem bármely szakpolitikára alkalmazható – fűzte hozzá a szakértő.

Nyitókép forrása: képernyőfelvétel 

***